Jógyakorlat megnevezése: Az Iskolakert terápiás lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában
Célja: Bemutatni az Iskolakert nyújtotta lehetőségeket a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában, segítséget nyújtani a nevelési-oktatási intézmények számára az Iskolakertek kialakításához
Célcsoport: Sajátos nevelési igényű tanulók, gyógypedagógusok, integrált nevelés-oktatást végző pedagógusok
Intézménytípus: EGYMI, Sajátos nevelési igényű tanulókat integráló nevelési-oktatási intézmények
Jógyakorlat leírása: A gyógypedagógiai intézmények tanulói különböző fokban sérült gyermekek, akiknél sok esetben a sérülések társulva, halmozottan is jelentkeznek. Maga a gyógypedagógiai nevelés egésze terápiás jelleggel bír, olyan egyéni speciális fejlesztő módszereket használ, amelyek a korrekció-kompenzáció irányába hatnak. Ezeknek a terápiáknak a területi, eszközbeli, módszertani lehetőségeit gyarapítja és minőségben gazdagítja az iskolakert, a differenciált fejlesztés érdekében. A fejlesztés feladatait a nevelési területek, a kulcskompetenciák határozzák meg, a feladatok kapcsolódnak a kerthasználati „alapelvekhez”, bizonyítva a kertterápia létjogosultságát, hasznosságát. Iskolakertünk részei: a Fűszer-, és gyógynövénykert, a Magaságyások, a Komposztálók és a Komposztdomb, a Tipi-tapi mezítlábas tanösvény, Üvegház, Veteményeskertek, a Madárház, Rovarhotel, a Sün-lak, és a Háziállatok birodalma, melynek lakói a csirkék, tyúkok, nyulak, „Peti” malac, „Rozmaring” a bárány, valamint a „Halastó”. Az iskolakertben végzett tevékenységek összetettségüknél fogva többféle fejlesztési lehetőség hordozói, bennük a gyógyulás, a tanulás, az önálló életre való felkészülés segítése, alakulása kiemelt feladatként van jelen. Az iskolakert lehetőséget ad a tevékenységközpontú tanulásra, a természeti környezet ápolására, megóvására. Az iskolakert élményt, kikapcsolódást, felfedezést, örömet nyújtó közeg, esztétikai élmény, érzelmek javuló kontrollja, növekvő stressztűrés, önuralom, szabadidő hasznos eltöltése, egészséges környezet megélése a gyógyulás szolgálatában is. Cselekedtetéssel tapasztalják meg a tanulók a természeti környezetüket, hozzájárul a fizikai erőnlét, mozgáskoordináció, finommotorika, egyensúlyérzék, kognitív funkciók javulásához, a természeti környezet ápolásához, megóvásához a tanulás szolgálatában. Előkészíti a tanulási folyamatokat, folytatja és kiegészíti a gondolkodási műveleteket, a problémamegoldó gondolkodást, a kommunikáció fejlesztését. Az információk gyűjtése, feldolgozása közben fejlődnek a tanulók döntési képességeik. Javul a sikerek és kudarcok elviselésének kezelése, a magasabb önértékelés a tanulás szolgálatában is lehetőséget ad alapvető termesztési fogások megtanulásra és alkalmazására, a kitartó munka, felelősségtudat, együttműködés vállalására. Fejlődik az egymás iránti tolerancia, javul az élőlényekkel kapcsolatos kötelezettségvállalás, a gazdasági nyereség megtapasztalása, a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motivációk. Segíti az önálló életvezetési technikák elsajátítását, az egészségtudatos életmód tanulását, alkalmazását az önálló életre való felkészítés szolgálatában. Ezek a célok, feladatok változatosan, eltolódással jelentkezhetnek a gyógypedagógiai intézmények iskolakerti gyakorlatában. Lényeges jellemző kell legyen, hogy a hátrányok leküzdésével segítse a fiatalok majdani boldogulását, hozzájárulva kiszolgáltatottságuk csökkentéséhez. Az iskolakertben szerzett képességekkel a társadalom hasznos tagjai lehetnek, ami biztosítja számukra a fontosság érzését. Továbbá bemutató kertként megnyitja kapuit az érdeklődők számára, így a kapcsolatteremtés fontos területe lehet az ép társakkal. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes elemek megvalósításánál együtt alkotunk a gyermekekkel, kihasználva ennek minden fejlesztő előnyét. Látják a tanulók az alkotó munka folyamatát, hasznát, egyfajta előszobaként a társadalomba való integrálódásnak. Megtanulják a mindennapi életben alkalmazott munkaeszközök gyakorlati használatát (szerszámok, mérőeszközök). Így válik igazán sajátjukká a kert, annak minden zegzuga, ha abban saját munkájuk gyümölcsét látják viszont. A kertünket úgy terveztük, hogy az átlátható legyen már önmagában is, de alkalmas a téri tájékozódás és a testséma fejlesztésére is. A magaságyások, emeltágyások átláthatóbbak, rendszerszerűbbek, mint a hagyományos veteményeskertek. A magaságyás, emeltágyás széle alkalmas a folyamatábrák megtartására, így a gyerekek egyszerre látják képen a következő lépést és a területet is, ahol a feladatot végezniük kell. Ez nemcsak a biztonságérzetüket erősíti, hanem az önállóságukat is fejleszti. A magaságyások lehetőséget biztosítanak a kerekesszékes tanulók kerti munkába való hatékony bevonására, a látássérült tanulók tevékenykedtetésére. A kerti munka, feladatvégzés kiváló lehetőséget biztosít a képességek szerinti differenciálásra. Csoportos munkavégzésre tanítja a gyerekeket, s közben fejleszti a tanulók kommunikációs készségeit. Iskolakertünkben kiemelt szerep jut a közösségi terek megalkotásának és fenntartásának. Cél, hogy sokféle összetételű, eltérő létszámú csoportnak legyen lehetősége a kertben, lehetőleg akár párhuzamosan is, egy időben tevékenykedni. Olyan tereket hozzunk létre, ahová a tantermi órák kivihetők a szabadba. Felszerelhetünk itt segédanyagokat is egy-egy tantárgy és fejlesztési terület számára. Ez vonzóvá teszi e tereket nem csak a gyermekek, de a pedagógusok számára is. A kert, a közösségi élményen kívül, lehetőséget kell biztosítson a gyermekeknek a biztonságos egyedüllét megélésére is. Különösen az autizmussal együtt élőknek, de minden embernek szüksége van időnként olyan térre, amely elkülönít, miközben biztonságot is nyújt.
Jógyakorlat alkalmazási területei: A természet gazdag tárháza a pedagógus kreativitásával karöltve, szinte kimeríthetetlen forrása a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéseknek. Nagy szerepet kap benne a gyermeki személyiség mindenoldalú komplex fejlesztése, kiemelten a környezeti nevelés, a tantervi tudás megalapozása, a tanulás sokoldalú támogatása.
